Diószegi Anikó és Vizsralek Nóra restaurátorok

ecsetvonás

ecsetvonás

Mesefigurák a falon egy gyermekkórházban

2012. január 20. - ecsetvonás
A fehér falak ridegsége helyett kedves mese-szereplők díszítik a kórházi folyosót, így barátságosabb környezetben telik mostantól a várakozás.
Nemcsak a nővérek, hanem javarészt a gyerekek kívánságai teljesültek a falon megjelenő, ismert mesefigurák megfestésével.

Utca részlet Vácon



 Diószegi Anikó: Utca-részlet Vácon. akril/vászon

Még nyáron, miközben a "Tabáni utca" című Guzsik Ödön képet restauráltuk http://festmenyrestauralas.blog.hu/2013/05/06/_guzsik_odon_tabani_utca
nagyon megfogott a kép hangulata. Amúgy is bolondja vagyok a macskaköves utcák és a omladozó vakolatú, színehagyott házak hangulatának. Szerencsére a műterem pont ilyen környezetre néz.

Vázlat, lavírozott tussal.

 
Műteremben.



Festmény restaurálás és tisztítás - Csoma Ilona: "Akt"

Az Erdélyi művészet c. folyóirat 13. számában Murádin Jenő mutatja be Csoma Ilonát  "Festőnők az erdélyi művészetben" című cikkében.

A budapesti Állami Női Festőiskolában tanult az 1900-as évek fordulóján, később Kolozsváron dolgozott, ahol saját festőiskolát alapított.
Mestere az a Deák Ébner Lajos volt, akinek egyik képét már bemutattuk korábban, itt http://www.festeszet-restauralas.blogspot.com/2011/04/deak-ebner-lajos-banoczy-jozsefne.html
                                                                                  
Elképzelhető, hogy ez az aktkép egyik festőiskolai tanulmányai közül való, mert a hátulján egy másik  festmény, egy női portré van.
 
                       Ami lakkozás híján sajnos elég rossz állapotba került.
A festmény felületéről letisztítottuk a por és egyéb szennyeződést, majd az elsárgult lakkréteget is. A fénykép bal oldala már ezt a feltárt állapotot mutatja.
retus közben
Mivel a festékréteg állapota rendben volt, olaj-retus kiegészítéseket többnyire csak a testszín zavaró repedéseire kerültek.

                               A festmény restaurálás előtt.


Festmény tisztítás és restaurálás - Hincz Gyula: "Tájkép hegyekkel"

A restaurált festmény.

A nagy méretű kép szintén az erdélyi képek közé tartozik. A festékréteg elemzéséből kiderül, hogy Hincz a színeket gyorsan, nagyívű gesztusokkal festette, leginkább festőkéssel, mellyel rendkívül vastagon vitte fel a festéket a vászonra.  

A festő ezután a képét sok helyütt alapozásig visszatörölte, ecsetnyéllel karcolta be, hogy végül megteremtse ezt a mozgalmas struktúrát. Csupán pár színt használt,festéskor ezeket keverte. A fehér, az ultramarin kék, a barna és a fekete szín alkotja a kép alaphangjait, majd egy kis narancssárga épp csak a jobb alsó sarokban megbújó ház-forma kialakításánál.

A festésmód és a rossz tárolási körülmények miatt a vastag festékréteg megtöredezett, mint ahogy a fenti képen is látszik. Ezt a tisztítás után súlyozással, vasalással egyenesítettük, a törésekbe került tömítésre ezután színben azonos retus került.
Egyenesítés és tisztítás után a felület.

     
Vattapálcikán a festményen lévő szennyeződés látható, a hajszálvékony repedéseket csak  ecsettel lehetett tömíteni. 
A festmény átvételkor még a tisztítás megkezdése előtt: itt jól láthatóak a jobb oldal sérülései és a hullámosodott, piszkos vászon.









Angyalföldi képek

 A nyüzsgő városi élet, és a csendes hajnal a tetőkről, az esti és a reggeli fények kontrasztja: az egyiken a forgalmas Váci út, ahol a vizes aszfalton araszoló autók sorát láthatjuk a szürkületben, a másikon szmogos város hajnali fényei tűnnek fel a háztetőkről. Az "Angyalföldi sorozat" két festménye.


Vizsralek: Város, olaj-vászon



Vizsralek: Hajnal, olaj-vászon


Festmény másolása közben, avagy a "kormeghatározó pigmentek"


Onorio Marinari firenzei mester (1627-ben született, és 1715-ben halt meg) alkotása ez a barokk festmény, amely másolása közben a színek használatának tudatosságáról gondolkoztam. 
Elsőként a  kompozíciót vázoltam fel, amit aztán aprólékos gonddal fejlesztettem addig, amíg a ruhák, drapériák és az alakok bőrének anyagszerűségét sikerült elérni.
A palettán ezek a színek szerepeltek: okker, égetett és természetes umbra, ultramarinkék, égetett és természetes szienna, zöldföld -hiszen a korabeli festő is ezekkel a színekkel dolgozott.


Minden korszaknak megvan a maga színpalettája, melyet a kor festője használ a festmény festésekor.

Ám a régi színekből ólomfehéret például már nem használhatunk, mert az azóta kormeghatározóként nyilvántartott pigment gyártását az 1900-as évektől betiltották,
miután kiderült, hogy ólomtartalma miatt rendkívül veszélyes az egészségre. 
Manapság cink és titánfehérrel helyettesítjük.

Az akkoriban használt piros festékek anyagában lévő mínium, és cinóber helyett a modern festő palettáján 1840-től már a kadmiumok szerepelnek, melyek hasonlóan tüzes színűkkel kiváltották az előbbi drága, nehezen beszerezhető pigmenteket.

Ker. Szent János ikon- festmény restaurálás


A festett fatábla a 18. század második feléből való, méretei: 63x52 cm. A szentendrei Szerb Egyházi Múzeum tulajdonában lévő ikon restaurálásakor a megrongálódott festményen túl a ráépített keretet, és a fémdíszítéseket is javítani kellett.

      

Az ikont porszennyeződés és viaszcseppek borították, a keret eredeti ezüst lüszterezését bronzporos átfestés fedte. A fémrátét mögött és a kézfejen lévő felhalmozódott szennyeződést aprólékosan kellett eltávolítani, hogy a megmaradt festékréteg ne szenvedjen további sérüléseket.
Az egykori, aranyozott glória hiányosságait aranyat utánzó akvarell retussal pótoltam. 
            
A restaurált ikon.

Az ikon restaurálás előtt.


Az ikon a "Megmentett műkincsek" című kiállításon szerepelt 2009-ben a Nemzeti Múzeumban.



Diószegi Anikó: Szamarkand sorozat -olajfestmény



Diószegi Anikó: Szamarkand   30x30 cm, olaj-farost



Diószegi Anikó: Szamarkand  30x30 cm, olaj-farost
  

Diószegi Anikó: Szamarkand  30x30 cm olaj-farost
 

A festmények szerepeltek a 2004- ben megrendezett "Méreten aluli" c. kiállításon a Várfok galériában.    

                                                          
süti beállítások módosítása