Nézzük meg a falképen lévő arc festékrétegét úgy, ahogyan még biztosan kevesen látták- polarizációs mikroszkóp alatt.
 |
| A fenti kép rózsaszínű arcbőréből vett festékszemcse vizsgálat közben (cinóber és mész keveréke) |
 |
| polarizációs mikroszkóp |
A vizsgálandó anyaghoz parányi, pár milliméteres darabkát választunk le a falképről, vagy a festményről amit beágyazzuk egy műgyanta-kapszulába.
Ebből a szemcséből csiszolatot készítünk és ezt vizsgáljuk mikroszkóp alatt. Mit szeretnénk megtudni? Például azt, hogy hány rétegből épült fel a festékréteg, és milyen vastagok ezek a rétegek. A mikroszkópban látott kép alapján megállapíthatjuk, hogy milyen anyagokat tartalmaz a festékréteg, egy-egy szín esetében pedig nem mindegy, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik a meghatározott pigment.
A eredményeket kiértékelve állítjuk össze a festmény tisztításához használandó vegyszereket és anyagokat.
Ebből a szemcséből csiszolatot készítünk és ezt vizsgáljuk mikroszkóp alatt. Mit szeretnénk megtudni? Például azt, hogy hány rétegből épült fel a festékréteg, és milyen vastagok ezek a rétegek. A mikroszkópban látott kép alapján megállapíthatjuk, hogy milyen anyagokat tartalmaz a festékréteg, egy-egy szín esetében pedig nem mindegy, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik a meghatározott pigment.
A eredményeket kiértékelve állítjuk össze a festmény tisztításához használandó vegyszereket és anyagokat.
 |
| Ahonnan a vizsgálandó festékszemcsét leválasztottuk. |
 |
| A glóriából vett vörös színű festék (cinóber) mikroszkópikus képe. |
Ezeken a fotókon egy középkori freskótöredék festékmintáin vizsgálódva mutatjuk meg a vörös és a rózsaszínű festékréteg mikroszkópikus képét.
A glóriából vett festékszemcséről megtudtuk, hogy a vörös festékréteg színét a cinóber adja, alatta pedig a fehér alapozás és egy nagyméretű szemcse mikroszkópikus képe látható. Ez azért volt fontos megállapítás, mert a cinóber nagyon érzékeny a lúgos kémhatású vegyszerekre!
A glóriából vett festékszemcséről megtudtuk, hogy a vörös festékréteg színét a cinóber adja, alatta pedig a fehér alapozás és egy nagyméretű szemcse mikroszkópikus képe látható. Ez azért volt fontos megállapítás, mert a cinóber nagyon érzékeny a lúgos kémhatású vegyszerekre!
Itt pedig egy táblakép rétegcsiszolatát láthatjuk, amin a festmény sérült, majd átfestett rétegei figyelhetők meg: az alsó fehér sáv a többrétegű alapozást mutatja, majd a sötét sáv utáni új alapozás a későbbi átfestésre utal.
 |
Ilyenkor a keresztmetszet-csiszolat is alátámasztja azt a feltételezést, hogy ezeket a szakrális tárgyakat sokszor javították, hiszen esztétikai szempontból nem hagyhattak kívánni valót maguk után.  Ezen a keresztmetszet-csiszolaton pedig közelről megmutatunk egy repedést, ahol már elmozdultak a kettétört festékszigetek. Láthatjuk a felvételen, ahogy a repedések közé befolyt az új festés. |
| Megjelölve a roncsolt, átfestett terület az általunk restaurált Jeruzsálemi ikon c. festményről. |
