Régi díszítőfestészeti fogás a "vonalzás".
Nem is olyan régen még ügyes kezű szobafestő-mesterek húzták ezeket a speciális vonalzóval és ecsettel készített különböző szélességű vonalakat, melyeket vastagságuk szerint neveztek el:
- "band" avagy "széles szalag" (3-4 cm ig )- "fél band", avagy "fél szalag" (1,5-2 cm-ig)
- "beigleiter", avagy "kisérő vonal" (6-10 mm)
- "ritcer" avagy "karc vonal" (-5 mm-ig)
vonalzás egy restaurálás során |
Manapság azonban kevés a jó vonalzó mester, még a díszítőfestő iskolában végzett szakemberek se mindig erősek ebben az aprólékos, nagy türelmet igénylő műfajban.
Valóban nem könnyű elérni, hogy egyenletes vastagságúak legyenek a vonalak, az összeeresztések se látszanak, azonkívül a festék ne legyen se túl sok, se túl kevés az ecsetben.
A lecsorgó festék, vagy épp ellenkezőleg, a túl száraz ecset mind-mind megnehezíti a munkát és nem ad egységes felületet, a vonal recegni fog.
mennyezeti vonal húzás: koncentráció egy nem túl kényelmes testhelyzetben |
A vékony fa vonalzó neve "lénia", ez adja az ecset támasztékát. Meglepetésünkre alig kaphatóak már a festékboltokban. Kérdésünkre, hogy akkor manapság mivel vonalaznak a festők, csak vállrándítással felelt az eladó.
Akkor nehezedik ám csak a helyzet, ha a csíkokat ívelt, csavart felületre kell készíteni úgy mint itt, az Andrássy úton álló műemléképület keresztboltozataiba.
vonalzás a Hódmezővásárhelyi zsinagógában |
![]() |
Íves vonalzás zárja le a háromszögletű festett falmezőket az Andrássy-út egyik palotájában |
Ilyenkor van szükség némi találékonyságra a feladat megoldásához: a léniát íjjá alakítva meghajlítottuk az ív formája szerint, ez segítette ecsetünket a görbe vonalak mentén vezetni.
Az íves részeken használt, saját készítésű "görbevonalzó" |