Manapság rendkívül ritka az a festő, aki modellel dolgozik.
A fényképezőgép nagy segítséget jelent, rögzíti azt a pillanatot, amit aztán a műteremben nyugodt körülmények között-akár többször is félbehagyva- megfesthetünk.
Tudvalevő, hogy korábban dolgozó, nagy festők is használtak fotót kiindulásként, Munkácsynál se bánjuk, hogy nem élő modell után dolgozott...
Mi most egy olyan festményt szeretnénk mutatni, ami az Egyetem festő-műtermében készült tanulmányként, egy kedves modellünket ábrázolva.
Talán érezhető valami abból az "élő atmoszférából", ami a különbség fénykép és festmény között.